Vizelet csepegés, méh- és hüvelysüllyedés kezelése

Bevezetés

A hatékony,erős gátizomzat a szexuális élet aktív része, ezért a csökkent izomerővel rendelkező  hüvelybemenet és hüvely érthető módon nemegyszer a szexuális élet akadályozó tényezője.

Előzőhöz hozzátartozik még , hogy  a vizelet tartási zavarok, méh-és hüvelysüllyedések különféle formai  is  a kiegyensúlyozott szexuális élet gátjai lehetnek. A pszichoszomatikus betegségek hátterében gyakran találkozunk ilyen panaszokkal.

Amikor a medencefenék (gát) izomzatát nézzük,érdemes más izmok szerepét is figyelembe venni,mivel helyes működésüknek nagyon fontos szerepe van  , az mellett, hogy a gátizomzat tartó szerepe vitathatatlanul fontos.

Tehát a medencefenék izmainak (a gátizmoknak) optimális működésében még a következő izmoknak is szerepe van:  hasizmok,hát alsó szakaszának izmai, alsó gerincizmok,csípőizmok és rekeszizom.

Az alább felsorolt tünetek a fiatal életkorban is jelentkezhetnek, nemcsak az életkor  előrehaladtával és a klimax állapotában( másnéven menopauzában, amikor már nincs mentruáció és az ösztrogén hormon szintje jelentősen csökken a női szervezetben)

Fontos továbbá, hogy a felsorolt tünetek szülés vagy szülések után is megjelenhetnek, azonban ekkor a legjobb a gyógyhajlam, megfelelő diagnosztika és kezelés után!

A közhiedelemmel ellentétben a  lenti tüneteknek nem kell törvényszerűen a szülések után bekövetkezni és nem is „korral járóak”!

Az okok és hajlamosító tényezőknél felsoroltak sem vezetnek törvény szerűen  vizelettartási, méh- és hüvely- süllyedési betegségek kialakulásához és a leírt tünetek megjelenéséhez.

A később részletezendő panaszokban és tünetekben jelentős egyéni különbségek  lehetnek és nem szükségszerű, hogy mindenkinél mindegyik jelen legyen!

Jelen munka célja részben a minél szélesebb körű tájékoztatás - 1 vagy 2 módszer favorizálása helyett-, másrészt  az átfogó, egyénre szabott és integrált terápiára szükségességére a felhívni a figyelmet.

 

A tünetek (a társadalmi tabutémák)

Az „apró” kezdeti  figyelmeztető jelek

A leggyakoribb, legenyhébb és egyben figyelemfelhívó tünetek   a következők:

  • A hüvelyzáróizom nem tud tökéletesen zárni  a csökkent izomerő miatt, ezért úszáskor, fürdéskor a hüvelybe víz be- és kiáramlásának észlelése
  • Levegő be- és hang kíséretében kiáramlása a hüvelyből tornázás közben (pl.: négykézláb testhelyzetben) vagy jógázás közben (gyertyaállás), szeretkezés közben vagy után , később járás vagy fekvő helyzetből történő felülés és felkelés során is.
  • Szexuális élet során a hüvely tágasság  érzetének fokozódása
  • Fájdalmas, kellemetlen hangokkal járó szexuális élet
  • Visszatérő hüvelyi fertőzések vagy kellemetlen hüvelyi folyás
  • Vizelet elcseppenés (más nevein stress  inkontinencia, véletlenszerű vagy akaratlan vizeletvesztés)  köhögés, nevetés, tüsszentés,ugrálás hatására
  • A korábban használt tampon már kis méretűnek bizonyul, mivel felhelyezés után kiesik a hüvelyből
  • Futás közben vagy séta közben mintha valami mozogna bent  („idegentest érzés”) a hüvelyben érzés fájdalommal vagy anélkül „úgy érzem a méhem helyén egy fájdalmas körte van”

A  fentiek részben funkcionális alapú  (tehát a  női nemi szervek eltérésével nem járó) orgazmus zavart okozhatnak, másrészt megelőzik akár együtt vagy külön-külön, a későbbi méh és hüvelysüllyedéses és a komolyabb inkontinens panaszokkal  járó betegségeket, ezért érdemes felfigyelni rájuk.

További kezdeti jelek még

  • A hüvelyben ”valami / szokatlan/ furcsát /dudort/betüremkedést” tapint beteg
    kezdődő aranyér
  • Külső női nemi szervek visszere (pl.: nagyajkon)

Ha bármelyik is megjelenik,ilyenkor még állapottól függően  igen könnyű a folyamatot  megállítani, a később felsorolt komplex módszerek segítségével visszafordítani,  és így megelőzni  és meggyógyítani pl.: a kezdődő inkontinenciát és a súlyosabb méh és hüvelysüllyedéses állapotokat.

Ezzel ellentétben, ha  a jeleknek bármelyikét észlelik a nők, és nem kezdik el a  gyakran visszatérő vagy tartósan fennálló rizikófaktorok kiiktatását  az életmódjukból,és nem látnak neki a szakember által összeállított, átfogó,egyénre szabott  kezelési terv megvalósításának, akkor jó esély van, hogy idővel kialakul az inkontinencia és megjelennek a további tünetek és betegségek is.

A véletlenszerű vizeletvesztés a kismedencei szervek( húgyhólyag,hüvely, méh, végbél) megsüllyedésével folytatódhat és még kellemetlenebb tünetek és panaszok jelentkeznek.

 

A komolyabb figyelmezető jelek

  • Tompa, húzó jellegű alhasi ,illetve deréktáji fájdalom, melyre jellemző ,hogy nehéz fizikai munka vagy hosszú  állás után fokozódik
  • A beteg úgy érzi,, hogy „valami kicsúszik a hüvelyéből”, „leszakad a dereka”
  • „Valami furcsát” ,„kidudorodást” vagy „kitüremkedést”  tapint a hüvelyben vagy hüvelybemenetnél
  • „Tátongó hüvelybemenet” érzése
  • Gyakori vizelési inger
  • Visszatérő húgyúti fertőzések
  • Székrekedés vagy széklet tartási nehézség
  • Hüvelyiből észlehető  kellemetlen szagú vagy véres folyás, vagy  vérzés
  • Hüvelyi nyomás és teltségérzés időnként vagy állandóan
  • A hát, a gerinc alsó szakaszának ,és a kereszt- és a farokcsont területének  fájdalmai
  • Alhasban/kismedencében kellemetlen teltségérzés, nyomás jelentkezhet
  • Szervi  alapú  (tehát a női nemi szerveknél kimutatható betegséggel járó) orgazmus zavar
  • Fájdalmas, kellemetlen hangokkal járó szexuális élet, ezáltal romló szexuális érzet
  • Járási vagy ülési nehézségek is megjelenhetnek

Az inkontinens tünetek fokozódnak (akaratlan vizeletvesztés vagy elcseppenés):

A vizelet már könnyű testi munka, lépcsőn járás és akár séta, illetve felülés közben is elcsordul, majd  a legvégső esetben fekvés közben vizeletürülés tapasztalható vizelési inger nélkül.

Következmények:

A gátizomzat gyengülése, a hüvely és méhsüllyedés miatt kialakuló fent felsorolt kellemetlen tünetek  gyakran jelentősen rontják a mindennapi közérzetet, és a szexuális harmóniát is. Ezáltal házassági válságok kialakulásában is szerepet játszhatnak. Továbbá az önbecslést, a női egészségtudatot és az életminőséget is  csökkentik, a munkavégzést akadályozhatják. Másrészt a napi életvitelt is korlátozhatják, az átlagos társadalmi életben való részvételt (pl.: hosszú ügyintézés és baráti találkozók, strandolás) is befolyásolva.

 

Okok és hajlamosító tényezők

  • Rizikótényező önmagában a 9 hónapig tartó várandósság folyamata is,ezért császármetszés után is jelentkezhet a fenti  panaszok közül néhány
  • A  nehéz szülés túlságosan rövid vagy túl hosszú kitolási szakkal  
  • 4000 gr feletti újszülött születési súly
  • Egyes esetekben a  vakuum vagy fogó  szülésbefejező műtéti módszer (de nem mindig!).
  • Az kismedencei idegek és izmok, kötőszöveti támasztórendszer és tartó szalagok gyenge vagy kóros működése(Pl. szülési sérülés vagy idegrendszeri betegségek hatására)
  • Túlzott szexuális élet
  • Túlsúly
  • Dohányzás
  • Menopausa  (ekkor  az ösztrogén szint hormon csökken, ezért a kevésbé rugalmas és erős gátizomzat  a korábbi évekhez képest már általában nem tudja a kismedencei szerveket -méh, húgyhólyag, hüvely, végbél- megfelelően alátámasztani.)
  • Kiegyensúlyozatlan,hiányos étrend  is fontos a gátizom csökkent erejű működésében szerepet játszik
  • Helytelen életmód (a megfelelő mozgás hiánya, a helytelen testtartás, állás, járás, ülés és légzés, továbbá a ruhaviselet hibái is)
  • Székrekedés
  • Rendszeres sporttevékenység, mely tartós és rendszerese ugrálással,és  folyamatos álló helyzettel társul
  • Nehéz súlyok rendszeres emelése
  • Pszichoszomatikus problémák
  • Genetikai adottságok
  • Tartós megerőltető fizikai munka
  • Tartós krónikus köhögés
  • Kötőszöveti gyengeség
  • Gyógyszer mellékhatás
  • Olyan, tartósan fennálló és nem kezelt  egyes állapotok, melyben  a medencefenék izmaival (a gátizmokkal) funkcionális egységet képviselő más izomcsoportoknak(pl.: hasizmok,hát alsó szakaszának izmai, alsó gerincizmok,csípőizmok)  az optimális működése gátolt, csökkent értékű

 

Megelőzés eszközei:

A legfontosabb kérdés,hogy a páciensek elég elszántak-e önmagukért tenni, a későbbi problémák megelőzése céljából?

Ha igen a következő lehetőségek állnak rendelkezésre mindenki számára:

  • Helyes és átfogó ismeretek nyújtó  előadás(ok)  meghallgatása, könyv(ek) olvasása, és mozgásterápiás tanfolyam(ok) elvégzése után 
  • A rizikófaktorok  kiküszöbölése, amennyire az életkörülmények lehetővé teszik
  • Megfelelő étrend és életmódterápia (pl. helyes állás, járás, ülés)
  • Kegel-golyók (másnéven hüvelygolyók) otthoni használata . Nem a szexualis élvezet, hanem a gátizomzat erősítése céljából
  • A kismedencei izmok és idegek működését javító fizioterápiás gépi kezelés otthonában, vagy fizioterápiás szakasszisztensnél, illetve gyógytornásznál vagy orvosi rendelőben

Szülészeti és nőgyógyászati orvosi lehetőségek:

  • A  rizikófaktorok  felmérése és lehetőség szerinti kiiktatása (nagyon fontos a kérdőívek használat e célból!)
  • Megfelelő nőgyógyászat vizsgálat,hogy a kezdődő süllyedéses panaszokat  korán diagnosztizáljuk, mivel a kezelés ilyenkor a legkönnyebb és leghatásosabb
  • Felkészülés a szülésre a részletes, a valóságot hűen tükröző tanfolyamkeretében,kiegészítve kismama relaxációval, gátizomtornával és gátmasszázzsal is.
  • A vajúdó nő és magzatának egészségét szem előtt tartó szülész orvosi és szülésznői  ellátás, (beleértve a  szülés kitolási szakaszát, a szabályos és gátvédelmet, illetve szükség esetén a szabályos  gátvarrást is.)
  • A szülés, gyermekágyas időszakra készülve az orvostudomány fontos eredményei mellett , a régóta írásos hagyománnyal rendelkező , tapasztalati gyógyító hagyományok tanácsait is érdemes megismerni  ( Mazdaznan, Védikus és Yogikus hagyományok, Népgyógyászat).

E tanácsok segítségek adnak a különböző vizeletvesztéses (inkontinens) állapotok, a különféle húgyhólyag,méh,hüvely és végbélsüllyedés betegségek kezelésében is.

 

Kezelés elvei általában

A kezelés módszerei részben már az okok és megelőzés szakaszok alapján egyértelműek.

A cél, hogy integráltan használjuk a terápia során az orvostudomány eredményeit kiegészítő  a  tradicionális gyógyító tapasztalatokat is( Mazdaznan, Védikus és Yogikus hagyományok, A, Népgyógyászat),  a kialakult vizelet tartási zavarok,húgyhólyag-, méh-,hüvelysüllyedéssel járó betegségek kezelése során.

Fontos,hogy a fent említett tradicionális, évszázados gyakorlati tapasztalatokon alapuló  gyógyító eljárások képesek problémamentesen  kapcsolódni a forradalmi gyorsasággal fejlődő orvostudomány legmodernebb diagnosztikai és kezelési eljárásaihoz,nem igyekszenek annak érdemeit csökkenteni és önmagukat túlértékelni.

Jelenleg az orvosi álláspont (szülészet-nőgyógyászati tankönyv, tudományos cikkek egész sora) a következő módszereket ajánlja a problémák típusától függően:

  • Rizikófaktorok felmérésre után rizikófaktorok  kiküszöbölése, amennyire az életkörülmények lehetővé teszik
  • A gátizom torna
  • Kegel-golyók (más néven hüvelysúlyok) otthoni használata. Nem a szexuális élvezet, hanem a gátizomzat erősítése céljából
  • Életmód tanácsadás bármely női életszakaszban, természetesen  beleértve a várandósság és gyermekágy időszakát is.  (étrend,helyes állás, járás, ülé)
  • Pesszárium terápiát  (az orvostudomány itt egy régi módszert használ továbbfejlesztve : pesszárium terápia  az ayurvedikus és mazdaznan gyógyítói hagyományban is ismert évszázadok óta.)
  • A fizioterápiás gépi (ön) kezelést

Az inkontinens, illetve húgyhólyag-, hüvely-és méhsüllyedés betegségek tüneteit mérséklő vagy meggyógyító fizioterápiás gépi ( ön) kezelésnek létjogosultsága van, mivel a kismedencei izmok és idegek működésének javítása által a  húgyhólyag, a méh ,a  hüvely és végbél működésének hatékonysága javul.

A problémától, illetve betegségtől függően a fizioterápiás gépi kezelés lehet otthon önkezelés vagy gyógytornászi,illetve orvosi segítséggel rendelőben.

Kiemelendő, hogy az otthoni önkezelés esetén is javasolt a nőgyógyászati terápiás terv összeállítása és rendszeres kontroll vizsgálat!

 

A kezelés gyakorlati megvalósítása

A legfontosabb kérdések:

Elég elszántak-e a páciensek részben önmaguk kezelésére – a gátizmok és azzal szorosan együttműködő más izmok erősítésére otthonukban vagy különféle típusú gyakorló órákon-, másrészt a nőgyógyász szakorvos által összeállított, átfogó, integrált, egyénre szabott kezelési terv megvalósításának ? 

Van-e idejük tornára járni?

Vagy az enyhébb eseteknél a teljes, a súlyos tüneteknél és betegségeknél a részleges öngyógyítás lehetőségéről lemondanak-e  ?

Célirányosan összeállított rizikóbecslő kérdőív(ek)kitöltése mellett  a megfelelő módon végrehajtott nőgyógyászati- ,ritkábban urológiai és  sebészeti orvosi vizsgálat a probléma  és betegség pontos meghatározásához elengedhetetlen !

A diagnózist csak a nőgyógyász, urológus vagy sebész szakorvos állíthatja fel. Ennek ismeretében a gyógyításban együttműködő  team munkája könnyebb és hatékonyabb lesz.

Diagnózis után a nőgyógyász szakorvos által egyénre szabott - a tradicionális gyógyítói tapasztalatokat is figyelembe vévő-  az integrált terápiás terv összeállítása következik. A megvalósítás során -az esetek súlyosságától függően- kis számban műtéti vagy átmeneti gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.

A rehabilitációban részt vevő szakemberek közreműködése is nagyon fontos. Ők az állapottól,tünetek és betegségek súlyosságától függően különböző szakterületen dolgozhatnak:

bába,dietetikus, gyógytornász, manual terapeuta ,pszichológus és pszichoterapeuta, alternatív mozgás és masszázsterapeuta, yoga tanár, továbbá feltétlenül fontos a különféle mozgás- és tornaterápiával foglalkozó szakemberek együttműködése.

Tehát  terápiás  folyamat legtöbbször csapatmunka eredménye a beteg aktív részvételével!

Fontos kiemelni, hogy  a hagyományos gátizomtornán  kívül körübelül 4mozgás- és torna rendszer van, melyek eredményeket ígérnek , azonban egyénre szabottan az állapot és betegség súlyosságától függően javasolt a leginkább megfelelőt kiválasztani. A gyógyulási folyamat során pedig változhat a szükséges mozgás- és tornaterápia típusa.

 

Összefoglalva:

A nőgyógyászati magánrendelésen a következőkre van lehetőség a hatékony terápia érdekében:

  • A rizikófaktorok felderítése kérdőívvel
  • Nőgyógyászati vizsgálat után diagnózis megállapítása
  • Átfogó,egyénre szabott ,integrált orvosi terápiás terv összeállítása  a tradicionális gyógyítói tapasztalatokat (Mazdaznan, Védikus és Yogikus hagyományok,  Népgyógyászat) is figyelembe véve.
  • A leginkább megfelelő hüvelygolyó típus kiválasztása a kezdeti „apró” jelek megszüntetésére és betegség  megelőzési céllal, vagy már a terápia szempontjából.
  • Megfelelő étrendi és életmódtanácsok
  • A megfelelő méretű és típusú orvosi  pesszárium kiválasztása és használatának elmagyarázása.
  • Lehetőség van a Mazdaznan és Yogikus hagyománynak megfelelő ,az előzőtől eltérű pesszáriumok terápiás használatát is megbeszélni.
  • A gyógyulási folyamatot szakértelműkkel támogatni tudó, más területen dolgozó szakemberek ajánlása
  • A hüvelyizomzat szorító erejének lemérése erre a céllal kifejlesztett orvos műszerrel (perineométer)
  • Fizioterápiás gép kezelés alkalmazása különféle szempontok alapján, mivel ekkor a kismedencei izmok és idegek működésének javul,így  az inkontinens, illetve húgyhólyag-, hüvely-és méhsüllyedés betegségek tüneteit mérséklődnek vagy meggyógyulnak  az estek jelentős részében
  • Műtéti lehetőségek átbeszélése
  • Rendszeres kontroll vizsgálatok , mely során a páciensek visszajelzéseit is felhasználva új terápiás terv készítése

 

A gyógyítás mellett cél a női életvitel, mindennapi közérzet, szexuális harmónia, önértékelés, egészségtudat és életminőség is javítása is!

Előző bejegyzésemben a természetes alapú hüvelykúpokról esett szó.

Dr. Kovács Zoltán nőgyógyász, szülész

Bejelentkezés
online vagy telefonon

Telefonszám: 06 30 295 5778 (H, SZE 15-19, P 10-13), 06 1 209 0179 (H, SZE 8-16, CS 10-16)
Bejelentkezés esetén: 72 órán belül visszajelzünk sms-ben, majd e-mailben.