Nőgyógyászati daganatok és ráktípusok amelyekről nem árt tudni némi információt

Hazánkban gyakran hallani a méhnyakrákról, ám ezen kívül más egyéb nőgyógyászati ráktípusok és nőgyógyászati daganatok is léteznek, amelyekről nem árt tudni némi információt

Nem csak a méhnyaknak, hanem a méhtestnek is kialakulhatnak bizonyos megbetegedései. Ez elsősorban az idősebb korosztályt veszélyezteti, főleg a menopauza ideje alatt áll fenn kialakulásuknak az eshetősége. A hormonális státusz is meghatározó egyes egyéneknél. A nőgyógyászati rákok közül a petefészekrák okozta eddig a legtöbb elhalálozást, éppen ezért fontos az állapotunkat rendszeresen ellenőriztetni. A nőgyógyászati daganatok eltérnek egymástól, de a kezeléseik közt vannak hasonlóságok. Jellemzően az adott daganat tulajdonságai alapján határozzák meg a kezelési módot.

A különféle ráktípusok mely korosztály számára veszélyesek leginkább?

A nőgyógyászati rákkal küzdők életkora változó, a 40-es éveiben járó nőket leginkább a méhnyakrák veszélyezteti, a méhtestrák főleg a menopauza ideje alatt alakulhat ki, tehát az 50 körüliek az érintettek, a petefészekrák pedig a 40-60 közöttieket fenyegeti. Tumorok a szeméremtest környékén is megjelenhetnek. A fiatalabb korosztályra elsősorban azok jelentenek veszélyt, amelyek a HPV fertőzés talaján alakulnak ki, egyébként ezek is inkább idősebb korban fordulhatnak elő.

Milyen tünetek utalhatnak a nőgyógyászati daganatokra vagy az ezeket megelőző betegségekre?

A nőgyógyászati tumorok gyakran váltanak ki vérzészavarokat. Ez lehet olyan vérzés, ami nem kapcsolódik a menstruációhoz, van például olyan vérzés is, ami a szexuális együttlét után keletkezik, ezt hívják kontaktvérzésnek. A daganatok a hüvelyváladék állagát, mennyiségét és színét is megváltoztathatják, gyakorlatilag ez is felhívja arra a figyelmet, hogy valahol, valami gond van. Későbbi stádiumban előfordulhat fogyás, de jelentkezhetnek vizelési, székelési nehézségek is, illetve haspuffadás vagy hasi vizenyő. Ezek mind olyan tünetek, amelyek utalhatnak valamilyen rosszindulatú folyamatra. A rákot megelőző állapotoknak nincsenek speciális tünetei, éppen ezért célszerű rendszeresen eljárni a rákszűrésekre, ahol az efféle gondok kimutathatóak. A rákszűrést olyan egyéneken végzik, akik panaszmentesek, ellenkező esetben nem rákszűrésről beszélünk, hanem rák-diagnosztikáról. Minél előbb diagnosztizálnak valamilyen rosszindulatú folyamatot, annál nagyobb az esélye a kezelések eredményességének.

Lehet-e összefüggés a daganat és a hüvelyfolyás között? Mit tekinthetünk normális mértékűnek és színűnek?

A méhszáj normál esetben nyákot termel, ez ráadásul befolyásolja a normál működést is, de nem mindegy ennek a minősége és mennyisége. Egyénenként eltérő lehet ennek érzékelése hüvelyi folyásként. Továbbá az is hogy ki mit tart normális mértékűnek, viszont, ha változás következik be a mennyiség, szín, illetve szag tekintetében, esetleg véressé válik, okvetlen célszerű felkeresni egy megbízható nőgyógyász szakorvost. A hüvelyfolyás megváltozása utalhat nőgyógyászati daganat fennállására.

A genetikai tényezők szerepet játszhatnak a nőgyógyászati daganatok kialakulásában? Örökölhetjük olyan családtagtól, aki érintett volt ilyen megbetegedésben?

Bizonyos gének pozitivitása utalhat arra, hogy valaki hajlamos a petefészekrák valamelyik típusának a kialakulására, ezt „familiáris” petefészekráknak is szokták nevezni. Effajta géntípus az emlődaganatoknál is előfordulhat, de a rosszindulatú folyamat nem minden érintett egyén esetében alakul ki.

A szexuális úton terjedő betegségek hozzájárulhatnak a rák kialakulásához? Ha igen, akkor melyik mit okozhat?

A HPV fertőzés szexuális úton terjedő megbetegedés, aminek igazoltan szerepe van a rosszindulatú folyamatok megjelenésében. Főleg a méhnyakrák kialakulását idézheti elő, de kiválthat még elváltozást a szájüregben és a végbélben is. Más betegségekkel kapcsolatban, amelyek szexuális úton terjednek, még nem tudtak olyan kapcsolatot igazolni, ami összefügghet a rákkal.

A nőgyógyászati rákok kockázatát mennyire befolyásolják a hormontartalmú fogamzásgátlók?

Vannak adatok, amelyek azt igazolják, hogy a méhnyakrákos megbetegedések aránya magasabb azoknál a nőknél, akik alkalmaztak valamilyen fogamzásgátlót. A fogamzásgátló tabletták szedése viszont meggátolja előfordulását a petefészekráknak. A terhességek megszakítása is veszélyes, mivel a méhszáj körüli terület mechanikusan sérülhet, így nagyobbá válik az esély a HPV megtelepedésére.

Lehet valamilyen összefüggés a rák és a mióma között?

A mióma jóindulatú daganat, ami a méh izomszövetéből áll. Vannak esetek, amikor rosszindulatú irányba kezdenek el szaporodni azok az elváltozások, amelyek a kötőszövetből indultak ki, ezt hívjuk szarkómának. A miómáknak kevés hányada alakulhat át szarkómává.

Mekkora az esély a nőgyógyászati daganatok gyógyítására?

Ez nagyban függ attól, hogy milyen stádiumban fedezik fel a betegséget. Amennyiben még az elején felállítják a diagnózist, úgy 90 százalék körüli az esély a gyógyulásra. Méhtestrákok is akkor kezelhetőek a legeredményesebben, ha a folyamat kizárólag a méhre lokalizálódik, tehát a kezdetekben. A petefészekráknál már nem olyan jók az eredmények, hiszen az esetek többségében későn kerül felismerésre.

A nőgyógyászati daganat eltávolítását követően teherbe lehet esni?

Akkor van mód a teherbeesésre, ha a petefészekrákot még idejében felismerik és csak az egyik petefészek az érintett a megbetegedésben, de az is meghatározó, hogy más szerveken se legyen áttét. Méhnyakráknál pedig abban az esetben adódik esély a várandósságra, amennyiben csak a méhnyak és a nyirokcsomók kerülnek eltávolításra.